1.Társadalmi viszonyrendszer

.1.1         Az emberek közti viszonyok

• a társadalmat a tagok közti egyenrangúság jellemzi

[Egy társadalom lehet hierarchikus felépítésű vagy tagok közti egyenrangúságra építő. A hatékony gazdasági csere és így fejlődés is, csak az egyenrangúságra épülő társadalmakban lehetséges.]

• a társadalomban a tagok közi különbségek nem jellemzőek, egyrétegű a közösség, bárkiből lehet bármi

[minél több rétegű egy társadalom, az annál inkább hierarchikus, minél inkább az egyenrangúságra épül, annál kevesebb rétege van.]

• a társadalomban csak kivételes esetben, csak néhány szempont alapján kerülhet valaki hátrányos helyzetbe

[minél több szempont alapján kerülhet valaki hátrányos helyzetbe, annál nehezebben tud gondoskodni magáról, helyzetének javításáról. Ha neme, származása, vallása, szociális helyzete, nemi orientációja stb. külön-külön is elég ahhoz, hogy hátrányos helyzetbe kerüljön, akkor elég például egy betegség, hogy egy élet kettétörjön. Minél kevesebb szempont alapján kerülhet valaki hátrányos helyzetbe, a társadalom annál egészségesebb.]

• a társadalmat az önszerveződés jellemzi

[problémák esetén, hanem az emberek saját maguk is sok mindent közvetlenül megoldanak. Non-profit szervezetek színessége jellemzi ezeket a közösségeket. Másik esetben az államtól, a hivatalos szervezetektől várnak megoldást.]

• az önkéntes gazdasági cserék a meghatározók

[ha sok termelő sokféle terméket állít elő, akkor a legkülönösebb igények is kielégítésre kerülnek, ha az állam szervezi a megélhetést, akkor az átlagigények kielégítésére törekszenek]

• a cserék száma az értékhez képest magas vagy alacsony

[Egy hierarchikus társadalomban néhány tétellel is lehet magas a cserék értéke, de igazából akkor tud mindenki javítani a helyzetén, ha mindenki képes többet cserélni.] 

2. A politika hatása

1.1 A politikai határai

• a politika határai erősen korlátozottak

[A politika elsődleges feladata a külső belső védelem, és a gazdasági tevékenység kereteinek biztosítása. Az emberek értékrendszerének befolyásolása nem feladata.

• a politika nem próbál hatni az emberek értékrendszerére azt megváltoztatni

[Az értékrendszerekbe történő beavatkozással a politika a gazdasági cseréket korlátozza, ezáltal, a helyzetjavításra irányuló törekvéseket.]

• a politika alárendelődik a gazdaságpolitikának

[Gazdasági koordináció esetén, a gazdaságpolitika célja a közjó érvényesülése, ami miatt a politika általános céljai alárendelődnek a gazdaságpolitikának.]

• a politikai hatalom viselése nem jár együtt az üzleti lehetőségek bővülésével

[A politikai tisztség viselése megnyitja az üzleti lehetőségeket is. Ebben az esetben alacsony pontszám.]

•  a tárasadalom politikai törésvonalak mentén nem megosztott

[A megosztottság a politika koordináció biztos jele.]

1.2 A szabályrendszerek

• a szabályok általánosak, mindenre és mindenkire ugyanúgy érvényesek

[Amennyiben egyes politikai csoportok a törvények felett állnak, vagy egyes tevékenységek szándékosan nem szabályozottak a politikai koordináció jele.]

• a szabályozás elvei azonosak

[Egységes szabályozás megkönnyíti az eligazodást, a várakozások kialakítását.]

• a kivételek, az egyedi szabályozás nem jellemző

[amennyiben egyes szabályok az általánosnál szigorúbbak vagy enyhébbek a politikai koordinációra utalnak]

• a szabályozás közérthető

[Amennyiben a jogi szabályozás nehezen érthető a közemberek számára, az alkalmazást is nehézzé teszi]

• a szabályozás indoka valamilyen társadalmi probléma megoldása, megelőzése, politikai szándékból született szabályozás nem fordul elő

[A szabályozások célja egy társadalmi probléma kezelése. De sokszor a politika saját céljai érdekében mesterséges problémákat helyez előtérbe.]

• a jogszabály változtatások előzetes társadalmi egyeztetéssel készülnek

[A valós társadalmi probléma, valódi megoldása csak egyeztetéssel születik meg.]

• nem jellemző az ad-hoc jogalkotás

[Amikor egy jogi szabályváltozás egyik napról a másikra születik meg, arra nem lehet felkészülni, alkalmazkodni, a politika szabályozás jellemzője.]

• a szabályok segítik, védik a gyengébb felet.

[A politika célja a védelem, a szabályozásoknak is ezt a célt kell szolgálni]

2.3 Az adópolitika

• az adózás egységes a szabályai nem játszhatóak ki

[Minél inkább megkerülhető, eseti az adózás annál inkább politikai jellegű a közjóval ellentétes az eljárás]

• a jövedelem adók túlsúlya az egyéb, fogyasztási és vagyonadókkal szemben

[Minél inkább a jövedelemadók dominálnak, annál inkább gazdasági koordináció jellegű az adózás.]

• az adózási kötelezettség teljesítése nem veszélyezteti a létfenntartást, 20-25%-nál nincsenek nagyobb adózási terhek

Minél nagyobb terhet jelent az adózás a társadalom egészének vagy csak egyes rétegeinek veszélyeztetve a létfenntartást]

• a jövedelemadózás progresszív

[a progresszív adózás jelenti azt, hogy a gazdagabb rétegek arányaiban is jobban hozzá járulnak a közös teherviseléshez.]

• sávos adózás esetén az egyes sávhatárok évente az inflációhoz vannak igazítva.

[amennyiben így van, akkor a szükségletek kielégítésének szintje nem csökken az adózás miatt.]

• az adóbevételek az állami kiadások nagy részét fedezik

[Minél inkább így van, annál kevesebb hitelre, egyéb bevételre van szükség]

• az adóbevételek növelése vagy csökkenése összhangban van az állami feladatkörök mennyiségének növelésével, csökkenésével, minőségi színvonalának emelkedésével csökkenésével

[Nagyobb összhang érezhetővé teszi az emberekkel miért fizetnek adót.]

• nem jellemző az adózás büntető jellege amikor nem a megtermelt jövedelem után adóznak, hanem valamilyen gazdasági tevékenységhez kötődik a fizetési kötelezettség.  

[Például foglalkoztatást terhelő adók, benzin, cigaretta fogyasztási adója]

2.4 Költségvetési kiadások/Támogatáspolitika

• az oktatás, egészségügy, honvédelem, külügyek, belbiztonság, igazságszolgáltatás, szociális támogatások és kisvállalkozás-fejlesztés meghatározó az állami költségvetésben

[Minél nagyobb ez az arány annál inkább koncentrál az állam valódi feladataira]

• a közszféra szolgáltatásainak emelésére vannak stratégia fejlesztési tervek, az igényeket figyelembe veszik a fejlesztéseknél
• a nagyobb vállalkozásokat vagy a kisebbeket részesíti előnyben a támogatáspolitika
• az egyéni problémamegoldásokat segíti a támogatáspolitikájával a rendszer nem a munkahelylétrehozási, -megtartási támogatásokat.
• a helyi önkormányzatok szerepe a meghatározó a támogatások elosztásánál, annak érdekében, hogy a problémákat helyben oldják meg

[Az egyéni problémák helyben kell megoldani.]

• eltérő hátrányok kezelése eltérő eszközökkel történik
• Kevés az állami presztízsberuházás

2.5 Monetáris politika

• az infláció mértéke alacsony
• más valutákkal szemben őrzi értékét
• mindezen feltételek viszonylag alacsony kamatszint mellett, ami nem akadályozza a gazdasági beruházásokat

2.6. Közintézmények általános működése

• az intézményrendszer mire terjed ki az alapvető feladatokon (külső belső védelem, oktatás, igazságügy, egészségügy, szociális támogatás és kisvállalkozás fejlesztésen) kívül.
• a feladatok ellátása strukturált a helyi és a központi szervezetek közt
• a közszolgáltatásokat mindenki azonos feltételek mellett veheti igénybe, vagy bizonyos szolgáltatásokat pénzért, ha igen ez esetben érvényesül-e szociális rászorultsági elv

[A közszolgáltatásokat adóból tartják fenn az egész közösségnek, ezért az vagy ingyenes, vagy érvényesíteni kell egy fajta szociális rászorultságot. Nem lehet piaci áron szolgáltatni a közösség finanszírozás mellett.]

• nincs korrupciós veszély az intézmények működésében
• az intézmények a legnagyobb hatékonysággal működnek
• a foglalkoztatási feltételek nem különböznek a piaci szervezetekétől

2.7. Az egyedi közintézmények működésének megítélése

A tevékenység szabályozottsága

• A jogszabályok által meghatározott kötelező vagy önként vállalható feladatok köre, azok tényleges ellátása vagy el nem látása ezek aránya egymáshoz

[Minél inkább a kötelező feladatait látja el, annál nagyobb pontszám]

• A folyamatok belső szabályozottsága

[Minél nagyobb a szabályozottság mértéke annál nagyobb pontszám]

•  A tevékenység ellátás színvonala

[Minél magasabb színvonalon látja el nagyobb tevékenység]

• A szabályozási folyamatok, visszacsatolások, szabályozási igények, módosítások kezelésének rendje

[Minél inkább törekszenek ezekre, annál nagyobb pontszám]

• A prioritásrendszerek a szabályozásba, mely tevékenységek kapnak elsőbbséget, kiemelt fontosságot

[Minél inkább a törekszenek erre annál nagyobb pontszám]

Az ügyfélkör

• A szolgáltatásokat ténylegesen vagy potenciálisan igénybe vevők köre, ezek aránya egymáshoz.

[Minél inkább lefedik egymást, annál nagyobb pontszám]

• Az igényfelmérések, a tevékenységek és az igények összehangolása.

[Minél inkább törekszenek erre annál nagyobb pontszám]

• A szolgáltatásokat igénybe vevők körének bővítése folytatott tevékenységek

[Minél inkább törekszenek rá annál nagyobb pntszám]

A szervezet

• A hatás- és felelősségi körök elkülönülése vagy összemosódása.

[Minél inkább elkülönülnek annál nagyobb pontszám]

• A szervezeti forma és a tevékenység illeszkedése

[A szervezet minél inkább megfelel a tevékenységnek annál nagyobb pontszám]

• A vezetők és beosztottak aránya, a szervezeti egységek száma, formája

[Minél nagyobb a vezetők aránya, minél több a szervezet, annál kisebb pontszám]

• A szolgálati, riportolási utak utak hossza

[Minél strukturáltabb a szervezet, minél több vezetői szint, annál hosszabb a riportolási út annál kevesebb pontszám]

• Az egyéni munkaköri leírások és a szervezeti és működési szabályok összhangja

[Ha az egyéni munkaköri leírások levezethetők az SzMSz-ből akkor magasabb pontszám]

A feladatellátás

• A munka és feladatkörök elkülönülése

[A párhuzamosság megléte, ismétlődés esetén alacsonyabb pontszám]

• A szükséges és elégséges létszám meghatározása

[A feladatellátási szükségletek határozzák meg a létszámot, vagy belső alkuk]

• Az infrastrukturális háttér megléte, új igények kezelése

[Adottak-e az infrastrukturális feltételek a feladatok ellátásához. Ha igen magasabb pontszám.]

• A hiba- és panaszkezelés

[Ennek megléte esetén magasabb pontszám.]

• A szankcionálási rendszer

[Ha a hibákat rangtól függetlenül szankcionálják, akkor magasabb pontszám]

• A szolgáltatást igénybe vevők véleményének visszacsatolása

[Ha létezik visszacsatolás magasabb pontszám]

Az ellenőrzés

• Működik-e a folyamatba éptett ellenőrzés, mennyire hatékony

[Minél hatékonyabban működik annál nagyobb pontszám]

• Az ellenőrzés mennyire segíti a folyamatokat, az embereket

[Ha az ellenőrzés célja a folyamatok segítése nagyobb pontszám, mintha a betűszerinti előíráskövetés]

• Létezik-e egy szint, ami felett az ellenőrzés nem érvényesül

[Ha a vezetők mentesítve vannak, akkor alacsonyabb pontszám]

A költségvetés tervezés, elfogadás

• Milyen a múltból származó kötelezettségek és az új tételek aránya.

[Minél inkább meg tudnak jelenni új fejlesztések a költségvetésben, a szervezet annál inkább tud reagálni a változásokra. Ez esetben nagyobb pontszám]

• A szakmai fejlesztési igények megjelenése

[Meg tudnak -e jelenni a költségvetéstervezetében a szükséges fejlesztések. Ez esetben magasabb pontszám]

• Az ügyféligények megjelenése

[Az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében történő fejlesztések magasabb pontszám]

• A tervezés folyamata, rendje, elveinek tiszteletben tartása

[A költségvetés tervezése során a szabályzatokban leírtak tiszteletben tartják. Ez esetben magasabb pontszám]

• Az elfogadás rendje, döntés a bekerülő és kimaradó tételekről

[Kik és hogyan döntenek a kimaradó tételekről. Hogy viszonyul a politikai és szakmai szintek. Minélnagyobb a szakma befolyása annál nagyobb pontszám]

• A költségvetés-tervezés átláthatósága

[Átlátható és világos folyamat nagyobb pontszám]

A pénzügyi szabályozottság

• A pénzügyi folyamatok szabályozottsága

[Mennyire szabályozottak a pénzügyi folyamatok. Minél inkább annál nagyobb pontszám.]

• Az előirányzatok elkülönítése, a fedezet nélküli kifizetések léte

[Mennyire különítik el az előirányzatokat, vagy mossák össze, milyen szigorú a fedezetvizsgálat. Minél inkább annál magasabb pontszám]

• A saját bevételek kezelése

[A saját bevételek fedezik-e az azzal kapcsolatban felmerült minden költséget. Minél inkább annál magasabb pontszám.]

• A költségvetések és a könyvelés viszonya

[Az intézményi költségvetésben elfogadott tételek követhetősége a könyvelés során. Minél naprakészebb kimutatások annál nagyobb pontszám]

• A kötelezettségvállalás átláthatósága, illeszkedése a szervezeti rendhez

[A kötelezettségvállalások nyilvántartása és költési lehetőségek csökkenése. Minél inkább így van, annál nagyobb pontszám.]

Az alkalmazottak

• Az alkalmazási formák aránya egymáshoz

[Mi az állandó, a megbízási és vállalkozási formában történő alkalmazások aránya egymáshoz. Minél nagyobb az állandó munkaszerződés annál nagyobb pontszám]

• A munkaszerződések létrejötte, annak feltételeinek vizsgálata

[Milyen indokkal, kinek a döntése alapján lehet munkaszerződést kötni, milyen a fedezetvizsgálat]

• A munkavállalói jogok érvényesülése

[Minél inkább érvényesülnek az egyéni és kollektív jogok annál nagyobb pontszám.]

• A kiválasztási procedúra

[Milyen folyamat során, ki dönt a felvételről. Mennyire átlátható a folyamat? Minél inkább annál nagyobb pontszám]

• A vezetői és alkalmazotti jövedelmek aránya egymáshoz

[Hogyan aránylanak a vezetői és beosztotti bérek egymáshoz. Egyenletes emelkedés nagyobb pontszám]

• A többletmunka elismerése, a béren kívüli juttatások aránya

[Hogyan, kik részesülnek a többletmunka elismerésében, milyen egyéb béren kívüli juttatások vannak és akik részesednek belőle. Minél átláthatóbb és egyenlőbb a rendszer annál több pontszám.

• A nők és férfiak jövedelemkülönbsége

[Minél nagyobb annál kisebb pontszám]

A beszerzések

• A beszerzések szabályozottsága, szabályossága

[A beszerzések átlátható szabályozottsága magasabb pontszám]

• Vannak-e kiugró tételek a beszerzésekben

[Átlagtól eltérő tételek gyakorisága kevesebb pontszám

• A konkrét tevékenységet szolgáló és egyéb beszerzések aránya

[Az általános vezetést, presztízst szolgáló beszerzések nagyobb aránya kevesebb pontszám]

• Az állandó beszállítók és esetiek aránya

[A szélsőséges esetek, vagy csak ez, vagy csak az kevesebb pontszám]

• A teljesítésigazolás menete

[Ki, hogyan milyen kontrollmechanizmus mellett igazolja a teljesítést, milyen felelőssége van. Ellenőrzött átlátható eljárás mellett magasabb pontszám]

2.8 Gazdasági erőfölény

• arányos a nagy- és kisvállalkozások megoszlása az egyes részpiacokon

minél inkább jellemző a kis és nagy vállalatok együttműködése a különböző részpiacokon, annál magasabb pontszám

• egy nagyvállalkozás is csődbe tud megy

rossz döntéseket mindenki tud hozni, nagy- és kisvállalkozás egyaránt, azonban, ha annak következményei csak a kicsiket érintik, akkor ők hátrányos helyzetben vannak, kisebb pontszám

• a nagyvállalkozások erősorrendje változékony

ha a vállalkozások helyzete nincs bebetonozva, akkor érvényesül a versenyszellem, a hatékonyság, így magasabb pontszám

• a vállalkozások életciklusára jellemző, hogy kisvállalkozásokból közepes, majd abból nagyvállalkozások lesznek

egy vállalkozásnak is megvannak a maga életciklusai. Nem mindegyik járja be mindet, de ha a lehetőség adott, a tehetségtől szorgalomtól függően egyesek ezt végig tudják járni, akkor magas pontszám.

• politikai kapcsolatok nélkül is lehet fejlődni

a gazdasági fejlődéshez tehetség és szorgalom kell, nem szükséges, hogy a vállalkozás politikai kapcsolatokat ápoljon, megfeleljen politikai elvárásoknak, magas pontszám

• a gazdasági fejlődés mérettől függetlenül egyenletesen oszlik meg a vállalkozások közt

ha a gazdaság fejlődik az egyaránt és azonos mértékben érinti a kisvállalkozásokat, a közepeseket és a nagyokat, magas pontszám.

• a kisvállalkozások könnyen jutnak hitelhez

a fejlődéshez szükséges hitelekhez a vállalkozások minden típusa egyenlő eséllyel jut hozzá, magas pontszám

• az állam inkább a kezdő vállalkozásokat segíti a nagyokkal szemben

a már meglévő vállalkozások működnek, a közösség feladata, hogy segítse azokat, akik most kezdenek vállalkozásba, magas pontszám

• a politika és az üzleti élet teljes mértékben elkülönül egymástól

a politika feladata közösség megélhetésének segítése, ezért ha beavatkozik a gazdaságba, azzal egyesek jól, mások rosszul járnak, ezért csak kivételes esetben teszi ezt, és a politikusok ennek érdekében nem folytatnak gazdasági tevékenységet, magas pontszám

• a gazdaságfejlesztés irányítása megoszlik helyi és központi szervek közt

a helyi problémákat helyben ismerik, ott tudják kezelni, a központ feladata, hogy a helyi szervezetek ezt minél hatékonyabban tehessék, magas pontszám

• a pénzügyi ellenőrzés éppen úgy kiterjed a nagyvállalkozásokra, mint a kicsikre

ha a nagyvállalkozásoknak éppúgy be kell tartani a szabályokat, mint a kicsiknek, magas pontszám

• az állami szabályozó rendszerek nem akadályozzák új vállalkozás indítását

az új vállalkozások indulását azzal is segíti az állam, hogy egyszerű elindítani egyet, magas pontszám

2.9 A hátrányos helyzetek visszaszorítása

• hatékony oktatási rendszer

minél hatékonyabb az oktatási rendszer, annál inkább tudja segíteni a hátrányos helyzetekből való kitörést, magas pontszám

• hatékony egészségügyi rendszer

az egészségügyhöz való hozzáférés minél inkább biztosított a társadalom minden tagja számára annál magasabb pontszám

• hatékony igazságügyi rendszer

a szabályok megsértése a társadalom minden tagjára azonos következményekkel jár

• jelentős a társadalmi mobilitás

[könnyű az átjárás a különböző társadalmi csoportok közt]

• a hátrányos helyzetű csoportok száma kevés

[minél többféle szempont jelenthet hátrányt, annál kisebb pontszám]

• a társadalom segítségnyújtását helyi szervek koordinálják

a helyi problémákat helyben ismerik, ott tudják a leghatékonyabb segítséget adni magas pontszám

• a jelentős a non-profit szervezetek szerepe

a non profit szervezetek a társadalmi segítségnyújtás önkéntes szervezetei, működésük segíti a társadalmi segítségnyújtás hatékonyságát

• a fogyasztóvédelemnek kialakult rendszere van

hatékony fogyasztóvédelem megvédi a gazdasági cserében gyengébb kiszolgáltatottabb felet

• a gazdasági szereplők törekszenek a fogyasztói panaszok méltányos elbíráslásra

a gazdasági cserékben sosem egyenrangú felek vesznek részt, ezért ha az erősebb igyekszik méltányosan eljárni a gyengébbel, az a cserék hatékonyságát növeli

• elérhetőek élethosszig szóló tanulási programok

az élethosszig szóló tanulás segíti az egyéni újrakezdést, magas pontszám

• az alapfokú oktatásban a helyi közösségeknek nagy a beleszólása

az alapfokú oktatás a helyi közösségek értékrendszerének elsajátítását célozza, ezért a helyi közösségeknek alapvető befolyásának kell lennie rá, magas pontszám

• a középfokú oktatás mindenkit felkészít a sokoldalú gazdasági tevékenység végzésére

a középfokú oktatás feladata felkészíteni az egyént a társadalomban való eligazodásra, önálló gazdasági tevékenység végzésére, magas pontszám

• a felsőfokú oktatás egyszerre tud piaci igényeknek megfelelni és mindenki számára elérhető lenni

a felsőfokú oktatás piaci igényeknek felel meg, ezért a piac szabályai érvényesek rá, ugyanakkor ezt ötvözni kell, azzal hogy mindenki számára elérhető legyen magas pontszám

• az egészségügyi alapellátás mindenki számára elérhető

az egészségügyi alapellátás magas szintje lehetővé teszi a komolyabb betegségek kiszűrését, magas pontszám

• a szociális támogatások célozottak és differenciáltak

szociális támogatások célja a gazdasági versenyben rosszabbul teljesítők segítése, sem az nem jó, ha ezáltal valaki úgy érzi nem kell részt venni a piaci versenyben, sem az, ha nem biztosítja a lehetőséget  a felemelkedésre. Jó rendszer magas pontszám.

• a szociális támogatások segítik a gazdasági tevékenység végzését, esetleg a vállalkozóvá válást

a szociális támogatások a gazdasági tevékenységbe való visszatérést kell segíteni, egyénileg differenciáltan.

2.10 A korrupció, a csalások visszaszorítása

• az igazságszolgáltatás teljes mértékben független

ha az igazságszolgáltatás nem független, akkor nem várható pártatlan igazságszolgáltatás, ha független magas pontszám

• az állami ellenőrzés hatékonyan lép fel a korrupció, a csalások ellen

az állam feladata az egyenlő verseny feltételek biztosítás, ezért aki ezt megsérti az ellen fellép magas pontszám

• a büntetés függvénye az elkövetés értékének

minél súlyosabb a bűntett annál komolyabb büntetés várható, egy csoki ellopása nem járhat nagyobb büntetéssel, mint milliók eltulajdonítása magas pontszám

• az állam hatékony információs csatornáikat működtet a csalások megelőzése érdekében

a csalások megelőzésének egyik hatékony eszköze a szólásszabadság, az információs csatornák működtetése, magas pontszám

• az állam törekszik olyan mechanizmusok kialakítására, amelyek megelőzik a korrupciót

a korrupció megelőzésének leghatékonyabb eszköze, az átlátható világos és egyértelmű mechanizmusok működtetése, magas pontszám

• a nagyvállalatok vezérei, a vezető politikusok nem védettek a számonkéréstől

nagyvállalatok vezetői, politikusok éppúgy számolhatnak a számonkérés lehetőségével, mint az átlagemberek, magas pontszám

• a számonkérés működik olyan testületek esetében, mint az igazgatótanács, felügyelőbizottság

elvileg minden cégnél működnek különböző testületek, akik a döntéseket, hozzák ellenőrzik. ha ezek viselik is döntéseik felelősségét magas pontszám

2.11 Környezetvédelem

• az emberek természetes környezethez való joga az egyik legfontosabb szempont

a gazdaság az emberi létfenntartásért végzett tevékenység. Azonban, ha ez azzal jár, hogy elveszítjük létfenntartásunk egyéb feltételeit, akkor felesleges volt az is. Magas pontszám

• az állam nem támogat a környezetet károsító beruházásokat

a közösség nem segítheti, kisebb nagyobb részének egészségkárosodást okozó beruházásokat

• a kis helyi közösségeknek alapvető beleszólása van környezetkárosító beruházások megvalósításba

a helyi közösségeknek alapvető és döntő szava van egyes beruházások megvalósulásában

• az állam támogatja az energiatakarékosságot

kevesebb energiafelhasználás tisztább környezettel jár együtt, magas pontszám

• az állam fellép a környezetkárosító iparágak ellen

az állam nemcsak, hogy nem támogat, de fel is lép környezetkárosító tevékenységek ellen

• az állam ösztönzi a megújuló energiák használatát

a megújuló energiák nem járnak környezetszennyezéssel, ezért magas pontszám

• az állam ösztönzik a hulladék újra-hasznosítást

a hulladék újra-hasznosítása csökkenti a környezetszennyezést, magas pontszám